Kerekhegyi Pagony
2021.02.05. 08:36Kedves Mindannyian!
Bár nem kérte tőlem senki, mégis úgy érzem, szeretnék írni róla. Leginkább azért, mert jó visszaemlékezni az elmúlt egy évre. A beszámoló Nektek szól, kedves zebegényiek, akik bizalmat szavaztatok ennek a kicsit több mint egy évvel ezelőtti falufórumon. Arra gondoltam, szívesen hallanátok arról, mire jutottunk.
Természetesen a Pagonyról van szó. A tavaly februári falufórumon volt lehetőségem bemutatni ennek az erdei szabadtéri tanteremnek a terveit. A helyszíne az az önkormányzat tulajdonában lévő erdős terület, mely a Fenyves utcai elágazásnál található. 2018-ban, mikor az első környezeti nevelést célzó megmozdulásunk – az énekesmadár odútelep – elindult (40 madárodúval), az Önkormányzat azzal keresett meg, hogy felajánlja az iskola számára tartós használatra ezt a területet, támogatva ezzel az iskolában tanuló gyerekek természetszeretetre való nevelését. A megkeresést az akkori képviselőtestület is jóváhagyta, így 2019-ben elindulhatott a tervezés. Ebben rengeteg segítséget kaptam – botanikus, erdész és természetvédelmi őr is részt vett a munkában. A tervekre költségvetés is készült, mert szerettünk volna egy pályázaton nagyobb összeget elnyerni, amiből megvalósíthatjuk az elképzeléseket. Nem nyertünk. Visszagondolva erre kifejezetten örülök neki. Az akkor tartott falufórumon fel is tették nekem a kérdést, mihez kezdek most, hogy nem áll a rendelkezésemre ez a közel hatmillió forint. Bár nem tudtam válaszolni rá, de bíztam benne, hogy valahogyan menni fog. Szerencsémre már akkor a beszélgetés után többen jöttek oda hozzám, és ajánlották fel a fizikai segítségüket a szükséges munkákhoz. Így kezdtük. Hónapról hónapra, lépésről lépésre haladtunk mindig azzal a résszel, amihez éppen anyagunk, szakértő kezeink, lelkesedésünk volt.
Bár a járványhelyzet miatt csak júniusban indulhatott útjára a Pagony-projekt, mégis jól haladtunk. hét alkalommal találkoztunk eddig azokkal a lelkes szülőkkel, diákokkal, gyerekekkel, lakosokkal, akik magukénak érezték a feladatot, hogy a megtervezett tanösvényünk építésében részt vegyenek.
Február vége: Ezt az alkalmat nem hirdettük, mert viszonylag nagy szaktudást igénylő, nehéz fizikai munka volt. Azokat a fákat vágtuk vissza, melyeket fokozottan veszélyesnek ítéltünk a gyerekek szempontjából nézve
Június 13-án megvolt a Tereprendezés I. néven meghirdetett programunk – örülök, hogy végre elkezdhettük. Az időjárás mellénk állt, megúsztuk az esőt, a sarat és a szelet is. Azt a munkát, amit erre a napra terveztünk, elvégeztük: a februári tisztításkor keletkezett faanyagot válogattuk, összerendeztük, hogy tudjuk, mire lesz megfelelő alapanyag. Hogy elfáradtunk-e? Erről megoszlanak a vélemények: Van, akinek ez „rutinmunka” volt, én nagyon. (De közben nevettünk, beszélgettünk, jól éreztük magunkat, és az almás pite is elfogyott.) Fantasztikus hely.
Július 11.: Állíthatom, hogy a zebegényiek apraja-nagyja magáénak érezte ma délelőtt az első igazi Pagonyépítős programot; tizenegy felnőtt és kilenc gyermek vett részt a rovarhotel és a feljárat építésében. Egyrészről túlteljesítettünk: ami elkészült, az nem is „hotel”, hanem egyenesen metropolisz a rovarok számára (már most is vannak lakók – nem nagyon volt más választásuk, az építőanyaggal beköltöztek ők is). Ráadásként a maradék anyagból egy kisebbet is sikerült összehoznunk. A feljáró/bejárat nem készült el, így ez a következő alkalomra Igazán hálás vagyok a szülőknek, hogy elhozták az apróságokat is.
Augusztus 7.: Már majdnem készen van. Tizenketten dolgoztak ezen a napon a Pagony bejáratánál a fogadótér kialakításán. Az előzetes várakozásokat bőven sikerült felülmúlnia a terepnek: köves, sziklás, agyagos talaj tette próbára a csapatot. Tényleg nem sok hiányzik már, aztán lehet beállítani az oszlopokat. Innen folytatjuk.
Szeptember 5.: Mi nyertünk – elkészült a bejárati támfal. Annyira lendületbe jöttünk, hogy bónusz-padot is sikerült készítenünk a maradék faanyagból. A formatervezésért engem lehet elővenni, a kivitelezők a fiúk voltak. Némi sütievés és tereprendezés után sátrat bontottunk.
Október 8.: Mérföldkőhöz értünk - számomra mindenképp az volt. Szeptember 9-én indult útjára az a "Kapcsolatom a természettel" névre hallgató szakkör, melynek résztvevői a szőnyi sulisok (önkéntes alapon), otthona pedig a Pagony. Vegyes csoporttal járunk ide ki hétről hétre, hogy az erdőről, a benne működő kapcsolatrendszerről tanuljunk. Bár a Pagony még épülőben van, mi már használatba vettük, sőt, magunk is besegítünk itt-ott.
Október 24.: Mára sem tudtam olyasmit kitalálni, amit ne sikerült volna megvalósítani. A lépcsővel feljutottunk az első pihenőig, áll a madáretető, a makkoltatótálca, és három bevásárlókosárnyi makkot gyűjtött az a csapat, aki platón utazós kalandtúrával indult neki a ma délelőttnek. Fantasztikus számomra, mennyire kitartóan és alaposan végezte mindenki azt a feladatot, ami leginkább segíthette a mai nap sikerét. Közben persze küzdöttünk, nevettünk, eszközért szaladgáltunk, sütiztünk, domboldat másztunk (volt, aki nyolcszor is), sárosak lettünk – szerintem fantasztikus volt.
December2.: A szakkörösök a mai napon fejezték be a bunker-építést. Nagy munka volt, fantasztikus kitartással, alapossággal végezték.
December 31.: Óévbúcsúztató táblaavatót tartottunk. Jelen volt szinte mindenki, aki akár egyszer is hozzátette a munkáját az épüléshez.
November végén benyújtottam újra egy pályázatot, melyet a Tesco áruházlánc hirdetett meg „Ön megálmodja, mi megvalósítjuk” címen. Néhány napja írtuk alá a szerződést, melynek értelmében 250.000.—forintot kapunk, hogy a Pagony egyik elemének az „Erdei amfiteátrum”-nak az anyagköltségét finanszírozzuk belőle. Így ez a következő célunk. Az Amfiteátrumban reményeim szerint Muzsikál az erdő rendezvényeket lehet majd tartani, ahol erdei környezetben örülhetünk az élő hangszeres zenének. Mindannyian. Ez is csak úgy épülhet majd meg, ha együtt nekiállunk, hiszen pénzünk csak az anyagra van.
Itt tartunk jelenleg. És hogy miért örültem annak, hogy nem nyertük el a nagyobb összeget? Mert nem kaptuk meg „kulcsra készen”, és így sokatokkal ismerkedhettem meg személyesen az ide szervezett megmozdulások során. Sok emberrel, akik tenni akarnak valamiért, amit fontosnak éreznek.
Molnár Kata intézményvezető helyettes, Szőnyi István Általános Iskola és AMI
